Rumba
A Rumba, eredetileg
több kubai párostánc gyűjtőneve. Az nem ismert, hogy a "rumba" szót mióta
használják. A 19. század leírásaiban szenvedélyes, csábító táncként említik, a
nő arra törekszik, hogy a férfit kihívó csípőmozgásával elcsábítsa. A "rumba"
sző annyit jelent, hogy "ünnep" és "tánc".
Zeneileg a gazdag afrokubai ritmusokból két tánc
fejlődött ki, a 19. században a Habanéra, és a 20. században a Modern Rumba,
amelyek egymással szoros rokonságban vannak. A zenét vagy lassan játszották,
mint később az Európában népszerű Rumba-Bolerót, vagy gyorsabb tempóban, mint a
Rumba-Guaracha-t és a "Kubai-Rumbát".
New Yorkon keresztül került át a Rumba mint tánc
1930-ban Európába. A "The Penaut Vendor" volt az első rumbasláger, amely a
világot meghódította. Az első Rumba-koreográfiát az angolok dolgozták ki,
amelyet a franciák és a németek átvettek. (Alaplépés Carré-ban.)
Az 1931 és 1933 közötti időszakban a Rumba nem
érvényesülhetett igazán, mivel a legtöbben nem tudták, hogy hogyan kell
táncolni. Leginkább Foxtrott-lépéseket táncoltak, és hozzá csípőmozgást.
Csak 1945 után fedezték fel a Rumbát újból a
franciák. Az angolok is foglalkoztak a Rumbával. A két "rumbaháború"-ban
(1956-1958 és 1961-1963) a Rumba-technika szabványosításáról vitatkoztak.
A "Cuban Style", amit az Angliában élő francia
Pierre a Mambóból fejlesztett ki, vetélkedett a "Square Rumba"-val, a lassú
Rumba-Boleróval, amelyet Franciaországban Lucien David alkotott meg.
A "rumbaháború" azzal fejeződött be, hogy egy
nemzetközi bizottság eldöntötte, hogy a Rumbát két különböző alaplépésre lehet
felépíteni.
Mégis a "Cuban Style" terjedt el, mivel csaknem
minden versenypár ezt a szisztémát táncolta, és 1964-ben sikerült is a versenyek
alapanyagaként elismertetni. Ma a tánciskolák is erre építenek. |